Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapfokú oktatás

 

HELLÓ!  

 

579458_503489282996757_629725079_n.jpg

 

(Forrás: http://www.facebook.com/PeinturesImages - Pictures of Music ) 

 

 ESSÉK  NÉHÁNY  SZÓ

A  JÖVŐ  GENERÁCIÓJÁNAK

      ÉLETRE  VALÓ  FELKÉSZÍTÉSÉRÓL  

- avagy - laikusoknak közérthetően 

a kötelező és nem kötelező oktatásról...

 „Nevelni azt jelenti:

kimunkálni az emberben azokat az értékeket,

melyek örömmel töltik el jövőbeni életét."  

 I.)  

A TANKÖTELEZETTSÉGRŐL TÖRVÉNY RENDELKEZIK!       

Hazánkban általában azok kezdhetik a kötelező és ingyenes általános iskolai tanulmányaikat az új tanév szeptemberében, akik augusztus 31-ig betöltik a 6. életévüket. Ha eléggé iskolaérett a tanuló, akkor feltehetően képes lesz a tanítói elvárásoknak megfelelni. Ekkorra a gyermek már kellően érdeklődő, eléggé figyelmes, szabályismerő és szabálytisztelő. Remélhető, hogy be tud illeszkedni egy osztályközösség mindennapi éltébe és megérti majd a neki címzett utasításokat. Talán a legfontosabb feltétel, hogy a 45 perces órából legalább 30 percig tudjon egy konkrét tevékenységre kitartóan koncentrálni! Amennyiben a szülők féltik a megerőltetéstől gyereküket, akkor kérvényezhetik azt is, hogy még maradhasson egy tanévig az óvodában. Annak ellenére kérhetik ezt, hogy se testileg, se szellemileg nincs lemaradva a többi 6 évestől, de az őt nevelő család azt szeretné, hogy továbbra is nagycsoportos legyen és ott jobban megerősödhessen. - Ha viszont a vele foglalkozó dajkák és óvodapedagógusok a korábbi saját tapasztalatuk miatt kételkednek a kisgyermek iskolaérettségében (vagy azért, mert testileg fejletlennek látszik; vagy azért, mert szellemileg éretlennek tűnik) akkor hivatalból" javasolhatják, hogy az óvodást a település tanulói képességeket vizsgáló bizottsága elé vigyék. Ha a tanköteleskorú gyermeket ott ténylegesen iskolaéretlennek minősítik, akkor ő sajnos az általános iskolába nem vehető fel. 

A tankötelezettség korábban 6 éves kortól 18. életévig tartott, ám 2011. aug. 31-én hatályon kívül helyezték az ezt meghatározó, többször módosított 1993. évi, közoktatásról szóló LXXVI. törvényt! Idén szeptember elsejétől már a legújabb, 2011. évi nemzeti köznevelésról szóló, CXC. törvény érvényes, amely szerint jelenleg csupán 16 évig tart a tankötelezettség! Ez idő alatt a minimális elvárás a nyolc osztályos általános iskola befejezése. (Ez történhet akár egy speciális, ú.n. dolgozók"-osztályában is.) Most sem kötelezőek, de még ingyenesek az önkormányzati fenntartású középfokú iskolák. (Bárhol indíthatók középfokú osztályok a 18 éven felüli felnőttek részére is.) 

Mind az alap-, mind a középfokon régóta működnek egyetlen fő feladatra specializálódott intézmények, másnéven tagozatos" iskolák. A nyelvi osztályokban megemelt óraszámban tanítják az idegennyelvet. A testnevelés tagozatosok többet sportolnak.  Az ének-zene tagozatos általános iskolákban a kötelező és ingyenes képzés keretében a muzsika világával ismerkednek meg alaposabban. Megtanulnak a diákok legalább furulyán játszani, elsajátíthatják a kottázás alapjait, kipróbálhatják az együttzenélést és a közös éneklés örömét. Vannak olyan gimnáziumok, ahol szintén indítanak ének-zene tagozatos osztályokat emelt óraszámú, nagyon színvonalas zenei oktatással. Ilyen pl. fővárosunkban a zuglói István Király Gimnzium, vagy a budai Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola a Marcibányi téren, ahová a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagjai is járnak. Vannak Magyarországon speciális zeneművészeti szakközépiskolák Budapesten kívül Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Miskolcon. Régebben létezett honvédségi zenészképző szakiskola is. Ez most vélhetően átszervezés alatt van, minek utána a katonai, rendőri és közigazgatási szakképzés közös fennhatóság alá került.

A további részletek a nemzeti köznevelési törvényben olvashatók.

LÁSD=www.magyarorszag.hu

Az alapfokú művészetoktatási intézmények (=AMI-k) közkedvelt típusa a báb- és színművészeti, a képzőművészeti és a táncművészeti tagozatok mellett a zeneművészeti képzésre koncentráló zeneiskola. Itt 1-2 évi előkészítő után kezdődik a 6 osztályos hangszeres alapképzés. Ezek teljesítése után lehet alapvizsgára jelentkezni, ami viszont előfeltétele a 4 továbbképző osztály elkezdésének. Ezeket a zenedei évfolyamokat egy úgynevezett művészeti vizsga" zárja. Ezek sikeres teljesítése után aki akar, innen is továbbmehet a felsőfokú zenei képzésre, nem csak a zeneművészeti szakközépiskolákból!

    II.)

EGY KIS NOSZTALGIA...  

Mindnyájan jártunk valahol, valamikor, valakikkel általános iskolába és néhány dolgot ugyanúgy megtanultunk! Talán mindenki megtanult az anyanyelvén írni-olvasni-fogalmazni és matematikából legalább a négy alapműveletet elvégezni: összeadni, kivonni, osztani és szorozni. Sokan megtanulták hazánk történelmét és népművészetének alapjait. Mindenütt oktattak irodalmat és nyelvtant, földrajzot vagy a  fizika+kémia+biológia főbb kérdéseit. Általában volt testnevelés, technika, rajz, meg ének-zene óra is. Ámbár ez utóbbi négy készségtárggyal a legtöbb helyen nem túl sokat foglalkoztak-foglalkoznak. Sokszor az ének-zene órákon a dalokat csak hallás után tanítják, mert kottát írni és kottát olvasni nem nagyon képesek. Nem sokan tudnak ütemeket számolni, ritmust tapsolni, több szólamban énekelni, stb. A legtöbb helyen alig tanultak szolmizálni, vagy nem sokat hallottak a zeneszerzők életéről, és nem is hallgattak komolyzenei hangfelvételeket. Hangszereken játszani meg sem  próbáltak!

      III.)

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉMÉNYEK

Elsősorban a szülőktől függött és függ ma is, hogy jár-e egy diák valahová zeneiskolába. A tanítányok részére az oktatáshoz nem mindig tud hangszert biztosítani az alapfokú művészeti intézmény, így azok beszerzése a család számára erősen zsebbe vágó! A zeneeszközök ára igen változó! Talán egy furulya vagy egy citera nem kerül annyiba, mint a fuvola, vagy egy hárfa. A hangversenyzongora is drágább, mint a pianínó vagy esetleg egy szintetizátor. A gitárok ára sem egységes! Van néhány tízezer forintért sorozatban gyártott tanulógitár és van egyéni megrendelésre, többszáz ezerért, híres gitárkészítő-dinasztiák mestereinek válogatott fákból, kézzel készített, sorszámozott, dedikált műremeke.  

A jó minőségű hangszer, meg az egyéb kellékek beszerzése, illetve a kottavásárlás az egész zeneiskolába-járás elengedhetetlen előfeltétele. Ezeket bizony a növendék családjának kell beszereznie saját anyagi forrásból! Régen ritkán fordult elő, hogy pályázatot írjanak ki a zenetanulás támogatására. A közelmúltban viszont alapítványok kezdték segíteni a hátrányos helyzetű, de tehetséges tanulók zenei képzését is. Számukra támogatást lehet igényelni egyebek mellett a www.tehetségpont.hu-honlapon keresztül.

 IV.)

FIGYELEM: MEGISMÉTLEM!

Magyarországon az érvényes jogszabályok szerint alapfokon nyolc osztály elvégzése ingyenes és kötelező! 16 éves korig kell suliba járnia annak, aki nem szerezte meg 14. életévéig az általános iskolai bizonyítványát! Egy alapfokú művészetoktatási intézménybe (rövidítve AMI-be) járni nem kötelező és nem is ingyenes!

MI A SZOKÁS MA EGY AMI-BEN?

Bizony, ott általában némi térítést kell fizetni a hangszerkezlés és kottázás megtanításáért. Mostanában egy-egy képzőművészeti szakkörért, meg a balett-, néptánc-, társastánc-órákért, valamint a legtöbb sportolási lehetőségért és a külön magyarért/matekért, esetleg az idegen nyelvi plusz órákért is komoly tandíj jár. Egy alapfokú művészetoktatási intézménynek többféle tagozata lehet és hogyha a jelentkező egy-egy szakág felvételi feltételeinek megfelel és az ő szabadideje is megengedi, akkor egy tanuló akár több tagozaton is tanulhat egyszerre, de a kedvezményes árú képzést csak egyetlen helyen veheti igénybe.

(Már ha van ilyen komplett-AMI azon a településen, ahol a tanuló él.)

        Vannak még megoldandó feladatok

     a művészetoktatás elterjesztésének terén! 

V.)

Nézzük most csupán a muzsikálás kérdését! 

A   piacviszonyok között, a konkurencia-harcok miatt 

napjainkban egyre fontosabb az a kérdés:

Vajon mi mindent tudnak felkínálni az

 AMI-k a tanítványaik számára?

►  A zenedékben milyen kötelező és

milyen választható tantárgyak lehetnek?

Legtöbb helyen főtárgyként választható a zenei előkészítő, a magánének és a népdaléneklés, de választhatják zenelméletet és zeneirodalmat, vagy a népi-, az elektronikus-, (és/vagy) a hagyományos hangszereket, köztük a klasszikus gitárt. Kötelező tantárgy a szolfézs. Járhatnak kamarazenére, (és/vagy) zenekari próbákra a főtárgyként választott hangszer tanítási órái mellett. Nem olyan régóta válaszható az egyházzene-tanszak is.

A befizetett tandíjáért elvileg minden tanítvány heti 4-6 tanórán vehet részt! Az egyéni órák félórásak, a csoportos foglalkozások 45 percig tartanak. Minimum heti két egyéni hangszeres tanórán kötelező megjelenni. Hetente egyetlen csoportos szolfézs-óra jár minden tanulónak a pénzéért. Heti egy alkalommal csoportos kamarazenélési lehetőséget biztosíthatnak a tanuló részére, esetleg egy zenekari próba is felajánlható számára.  Az AMI-ben, egyhuzamban maximum egyetlen 90 perces óraösszevonás lehetséges. A B-tagozatos tanulók számára olykor még ennél is magasabb óraszámot is biztosít az iskolája. Ritka kivétel, de előfordul, hogy valaki még a legminimálisabb kötelező óraszámot sem kapja meg. Ilyen esetben panasszal élhet!

♦ A művészeti oktatás minden téren törvényesen leszabályozott. 

Sok esetben a zenetanításról szóló jogszabályok értelmezése vitára adhat okot. Vegyük például, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekben letehető alapvizsgáról néhány helyen e honlapnak az indulásakor (2009-ben) még nem is hallottak! Másik gond, hogy tanév elején egyáltalán nem világosítják fel a tanítványokat arról, hogy mi kötelező és mi a szabadon választható óra, mi általában a tanévre szóló szakmai követelmény? Nincs is mindenütt egységes, zeneiskolai osztályokra lebontott, kötelező tananyag - az egyéni bánásmódra hivatkozván, pedig éppen a paragrafusok írják elő minden egyes tanulóra vonatkozóan egy személyre szabott képzési terv összeállítását és annak haladási naplóba történő rögzítését. Sokszor elfelejtik a zenetanárok megadni a kötelező kották listáját. Sok esetben sajnos a kottás kötetek drágasága miatt 1-2 darab, innen-onnan lefénymásolt kottalapokkal oldják meg a taneszközzel való ellátást. Ezzel a tettükkel a pedagógusok éppen törvénysértésre tanítanak, mert hiszen az a jogi előírás, hogy bizonyos ideig a kottákat csak kézírással lehet lemásolni és bármiféle sokszorosításuk tilos élő zeneszerző esetében az engedélyük nélkül és halála után még 70 évig az örökösök rendelkeznek a mű nyilvánosságra hozataláról. (Ennek értelmében 2012-ben csak az 1942 előtt meghalt komponisták műve szabadult fel az 1999. évi szerzői jogi törvény tilalma alól!) Csupán olyan kotta másolható multifunkciós készülékkel, melynek alkotója már a II. világháború előtt elhunyt! A vizsgán való szerepeltetés is vitára adhat okot. Van diák, aki folyton pódiumon áll és van akinek esélyt sem adnak. A végrehajtási utasítás szerint évi egyszeri meghallgatás a kötelező! Van viszont ahol nemcsak a tanév végén, nemcsak a legutolsó tanítási hónapra írnak elő vizsgát, hanem gyakran már november végére, december elejére, miközbn az első félév tulajdonképpen a következő év januárjának végéig, 01.31.-ig tart! Az sincs megszabva, hogy ezt a vizsgát, ezt a meghallgatást a nagy nyilvánosság előtt, vagy egy kisebb zenedei közönség előtt kötelező-e teljesíteni, avagy elég a tanszaki tanárok szűkebb köre? Én úgy olvastam, hogy indokolt esetben lehetséges a vizsga kihagyása is, s a zenetanár a félévi teljesítmény alapján osztályoz? Személyi ellentét esetén külső vizsgáztató is kérhető. A pódiumi szereplésnél megemlítik a „lehetőleg kotta nélkül"-kifejezést az A-tagozatos tanulók esetében. Ennek az előírásnak az értelmezése is többféle. Ahány ház, annyi szokás! Van, aki a „lehetőleg" szót figyelembe sem veszi és csak a „kotta nélkül"-t jegyzi meg. Más zenetanár - helyesen - úgy értelmezi, hogy jó lenne, ha a növendéke kotta nélkül játszaná el a darabot, de hogyha izgulós vagy ha az év végi vizsgáig nem volt sok lehetősége a lehető legjobban felkészülni, akkor megengedhető, hogy fellépő diák néha-néha belepillanthasson a kottába. Egy nyitott kotta csak a biztonságérztét fokozná! A növendékek érdekében jó lenne tisztázni, hogy a „lehetőleg" nem azonos a „kizárólag"-gal! A „kizárólag kotta nélkül" követemény a B-tagozatosokra vonatkozik és ez jelenti azt, hogy mindig, mindent kívülről, kotta nélkül, csakis fejből", csupán emlékezetből kötelező eljátszani! A-tagozatosoknál ez nem szerepel a követelmények között. Már pedig a helybéli elvárásoknak nem lehet magasabb a mércéje, mint a törvényi előírásnak! Hangsúlyozom, hogy az alapfokú művészetoktatási intézmények zeneművészeti tagozatára vonatkozó jogszabályban csupán az a hivatalos előírás az egyébként nem zenei pályára készülő A-tagozatos diákokra, hogy az előadott darabokat l e h e t ő l e g   fejből adják elő. Csakis a zenei pályára készülő és az emelt szintű képzést, a plusz tanórákat megkapó B-tagozatos tanítványok esetében kötelező a zeneműveket  k i z á r ó l a g   f e j b ő l   j á t s z a n i ! Attól az A-tagozatostól, aki mind-összesen heti 2x30 perces tanórát kap a törvényi előírás szerinti heti 4 vagy 6 tanóra helyett és akire az AMI-ben még a kötelezően előírt minimális törődést sem fordították, az ilyen tanulótól egyáltalán nem követelhető meg az évvégi vizsgáján a fejből való hangszeres játék egy zártkörű, tantermi meghallgatáson és emiatt még elítélni sem szabad. Az ilyen emelt szintű követelmény még a hat osztály elvégzése után letehető AMI-alapvizsgán sem kérhető az érvényes jogszabályok szerint! A művészeti oktatásra is vonatkoznak hatályban lévő törvények és miniszteri rendeletek. Vannak központilag előírt tantervi követelmények és azokat az előírásokat mindig, mindenhol, minden körülményben, mindenkinek be kell tartani és tartatni! Egy érvényben lévő törvény az ország összes AMI-jében ugyanaz. Nincs saját törvénykezés egy AMI-n belül sem!

Mellesleg van egy közmondásunk: „A jó pap holtig tanul". Egy lelkipásztor bizonyára kivülről tudja a Miatyánkot, de a szószéken neki a Bibliából kötelező azt felolvasnia, hogy kizárják a tévedés lehetőségét! A világ leghíresebb szimphonikus zenekarainak tagjai is kottából játszhatnak, a még nagyobb biztonság kedvéért és a legminimálisabb tévesztési lehetőség miatt. Azt senki nem feltételezi róluk, hogy ők önállóan nem lennének képesek előadni az adott szerzeményt.

____________________________________________________

Zeneiskolába járni sokszor mondtuk már, hogy nem kötelező. Inkább ritka nagy szerencsének nevezhetnénk, vagy még inkább egy különleges kiváltságnak. Semmiképpen nem lehet rideg, bizalmatlan légkörben zenét tanulni! A zene világában való előbbre jutás alapfeltétele a kölcsönös szimpátia, egy bensőséges tanár-diák viszony és az adott zenede adott tanszakán meglévő pozitív, jó hangulat, a nyugalmas légkör és a zenetanárok, mint a kommunikációt irányító személyek (együttérző+beleérző) empatikus képessége. 

 ♦ Egy zenede sem váltja ki a kötelező általános iskolába-járást!

Önmagában ez még nem elegendő a tankötelezettségi törvény teljesítéséhez! Mivel a zeneiskola nincs teljesen ingyen (úgy, miként az általános iskola) így hát akkor a szülőknek több joguk lehetne beleszólni a gyerekük zenei nevelésébe. Általánosban régebben volt a szülői munkaközösség, aztán lett az iskolaszék. Azt nem tudom, hogy kell-e ilyennek lennie a zenedében? Ha a zenetanárok nem éreznék sértőnek, akkor azt is kijelenthetnénk, hogy ez bizony egy nagyon szép és speciális iskolatípus, de azért itt mégis csak egyfajta "kultúrszolgáltatás" zajlik a művészetoktatás területén belül. Az igénybe vételéhez bizony kell a család anyagi áldozat-vállalása. Akkor ezt a konkrét tényt mindenképpen figyelembe kellene venni az AMI részéről. Az anyagi terheket vállaló, gyermekeikért aggódó anyák és apák jogosan elvárhatnák, hogy gyermekeik zenei fejlesztését az esélyegyenlőség nevében, mindenféle negatív diszkrimináció nélkül tegyék a zenedékben is. Törvényi előírás az, hogy Magyarországon minden intézményben egyenlő elbánásban részesüljön minden egyes tanítvány és az is kötelező, hogy egyenlő esélyt kapjon minden tanuló a tehetségének fejlesztéséhez. Figyelembe kellene venni, hogy mit biztosít a zeneiskola vezetősége egyik vagy másik neveltje számára. Ha egyszer egy család felvállalja a meghatározott zeneiskolai tandíj befizetését félévenként egy összegben, vagy minden hó 10-ig részletekben, akkor vajon ki vállal kezességet az ellenszolgáltatás mennyiségéért vagy minőségéért? Vajon ki ellenőrzi azt, hogy ezért a tandíjért cserébe megkapta-e a diák a kötelező óraszámot? Hány tanórához is jut pontosan? Hol szerepeltetik és ugyan milyen okból tesznek különbséget diák és diák vagy mondjuk a szerepeltetési helyszínek közt!? Vajon kiknek és milyen szempont szerint jut elsőrangú díszterem, videó és fotó készítési lehetőséggel?  Kiknek jár a zenedében csak egy levegőtlen, sufni-pódium egy vizsga-hangversenyhez, vagy még az sem? Ez az egyenlő bánásmód elve szerint való és megflel az esélyegyenlőségi törvénynek?

Sokszori módosítással 2011 szilveszteréig volt érvényben az 1949-es XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amely legelőször még a kemény kommunista viszonyok között, a Rákosi-diktatúra alatt készült. Nem valósult ugyan meg, de már abban kimondták, hogy tilos hazánkban bármilyen megkülönböztetést alkalmazni! Se a nemük, se az életkoruk, se a származásuk, se az anyagi helyzetük  és semmi más miatt nem szabad különbséget tenni ember és ember között. Talán még az eltérő egészsége, vagy a különböző egyéni képességei miatt sem lenne szabad senkit megkülönböztetni a másiktól, ámde ez inkább segítő szándékú, pozitív diszkrimináció, ahol a beteget akarják kímélni és a lemaradót felzárkóztatni, vagy a nagyon jókat kiemelni. 2012 január elsején lépett hatályba a Régi Alkomány helyett az új Alaptörvény, amely kimondja, hogy bár az államformánk továbbra is köztársaság marad, de hazánk hivatalos megnevezéséből ez a szó kimaradt.

Magyarországon egyedül a szülő(k) joga megválasztani a gyermek neveltetésének módját. Már az 1993-as közoktatási törvény is biztosított a szülők vagy gondviselők számára némi beleszólást az iskolák nevelési szokásaiba. Ez továbbra is érvényes! Ha valakiknek nem tetszik az AMI-stílusa és a gyermekénél alkalmazott módszer, akkor az oktatási ombudsmanhoz lehet fordulni a panasszal! Tudniillik a szülő beleszólási jog nemcsak az általános iskolákban érvenyesíthető, hanem az alapfokú művészetoktatási intézményekben is!

 Talán kellene ide egy jótanács a konfliktus-kezeléshez, vagy

egy kihagyhatatlan, frappáns ötlet a jó megoldáshoz.

  Kell ide egy rövid összegzés, vagy egy alkalmas

utolsó szó, mielőtt végleg befejezném. 

A  ZENE  TÉNYLEG  MINDENKIÉ!?

A zene elvileg az egész Univerzumra hat.

Legalábbis befolyást gyakorol a bolygónkra,

a kontinensünkre és a mi zenénk a mi hazánkra!

Jó példa volt erre a kisugárzásra a 2011-es esztendő!

Ez az év nemcsak a Magyarország nagy ünnepe lett, hanem

Francia-, Olasz- és Németországé is, sőt az egész Európáé!

A komolyzene globális ünnepe lett tavaly a nemzetközi LISZT-ÉV

Az 1811-ben született, magát magyarnak valló Liszt Ferencre 

bátran lehet hivatkozni a lusta zeneiskolás diákok előtt,

 a virtuóz zongorista és zeneszerző ezt nyilatkozta =

"Ha egy napig nem gyakorlok, azt észreveszem én;

ha két napig, azt észreveszi a szakma;

ha három nap marad ki, azt bizony

megérzi már a közönség is! "

A tehetség isteni adomány, ám 

az egyén akarata és szorgalma nélkül

sohase érhető el szakmai siker és

általános megbecsültség!

Jól tudjuk, milyen nagy emócionális hatást tud kiváltani az ének és a zene. 

Igen hatásos szöveg az, hogy a klasszikus zene sokat segít a Szép, a Jó és az Igaz,

a három örök érték keresésében. Növeli az érzelmi és az értelmi képességeket, illetve a

memória és az empátia fejlesztése mellett az etikai és esztétikai érzéket is fokozza.

Jócskán elcsépelt közhely lett mára a kodályi kijelentés, hogy: A zene mindenkié!

Bár a világhíres magyar zenei ikon évtizedekkel ezelőtt azt szerette volna, de

a fenti szlogen realizálódásának ma még nagyon-nagyon sok híjja van!

Részben oktatáspolitikai szempontból,

részben a családok neveltetési és

a szociális különbözősége miatt

egyelőre édes álom az, hogy

A  ZENE  MINDENKIÉ!